---

Milyen hatással lehet egy nemzetközi kutatói tapasztalat a szakmai életútra? Hogyan formálja egy kutató pályáját, gazdagítja látásmódját, és járul hozzá a globális kihívások megoldásához? És miként segíthet egy ösztöndíjprogram a klímaváltozáshoz kapcsolódó kutatások előmozdításában?  Dr. Kusza Szilvia, az állatgenomika területén dolgozó kutató, saját élményein keresztül válaszol ezekre a kérdésekre. Az Eötvös Ösztöndíj ugyanis lehetővé tette számára, hogy Marokkóban, egy világszínvonalú egyetemen folytathassa munkáját, ahol nemcsak jelentős tudományos eredményeket ért el, hanem értékes nemzetközi kapcsolatokat is épített.

Mesélnél egy kicsit a kutatásodról? 

Kutatásom során az agrártudományokon belül, állatgenomika területén, a kiskérődzők – juhok és kecskék – környezeti alkalmazkodásának genetikai hátterét vizsgáltam az Afrika-Európa dél-északi gradiens mentén. Ez egy rendkívül időszerű kutatási terület, hiszen a klímaváltozás miatt egyre fontosabb megértenünk, hogyan alkalmazkodnak az állatok a szélsőséges környezeti feltételekhez. A juhok és kecskék különösen érdekes vizsgálati alanyok, mivel több, mint 7000 éve domesztikált fajok, és kivételesen jó adaptációs képességeik vannak. A kutatásom során modern genomikai módszert alkalmaztam, közepes denzitású 50K SNP chip használatával marokkói őshonos fajtákat genotipizáltam, illetve teljes genom szekvenálásra is volt lehetőség mindkét faj fajtáival.

Miért pont a Mohammed V Egyetem?

A fogadóintézmény, a Mohammed V Egyetem Rabatban több szempontból is ideális választás volt. Egyrészt a fogadó professzorral már több, mint egy évtizedes szakmai kapcsolat kötött össze, ami remek alapot adott az együttműködéshez. Másrészt Marokkó, és különösen ez az egyetem Afrika egyik legjobb kutatási infrastruktúrájával rendelkezik.
Az afrikai kontinens rendkívül dinamikusan fejlődik a biotechnológia és génmegőrzés területén, elég csak az Africa BP (African Biogenome Project) projektre gondolni, amelynek elsődleges célja, hogy megőrizzék természeti erőforrásaikat, biodiverzitásukat és a nyugati társadalmak, valamint Kína ne csak mintaadóként tekintsen rájuk. Afrikában kimagasló a biodiverzitás, 52 000 - 72 000 növényfaj, 1 229 emlősfaj (a világ emlőseinek 1/4-e), 2 477 madárfaj (a világ madarainak kb. 1/4-e), legalább 2000 halfaj és 100 000 rovar-, pók- és egyéb pókszabású faj él. Becslések szerint 45 000 növényfaj, 400 emlősfaj, 1 400 madárfaj és a 2 000 halfaj többsége kizárólag Afrikában őshonos. Nagyon inspiráló volt együtt dolgozni az ottani fiatal kutatókkal, akik nemcsak rendkívül tehetségesek és szorgalmasak, de számos nemzetközi ösztöndíj-lehetőség is adódik számukra a külföldi tanulmányokhoz.

Hogyan épült fel a kapcsolat a fogadóintézménnyel?

A fogadó professzorral való kapcsolatom jól példázza a nemzetközi kapcsolatok és korai karrierépítés fontosságát a tudományos életben. Még PhD-hallgatóként ismerkedtünk meg, amikor mindketten Marie Curie ösztöndíjjal dolgoztunk a Jouy en Josas-i INRA intézetben, bár különböző laboratóriumokban. Ezután az élet más-más irányba sodort minket, de körülbelül 8 éve egy magyar-marokkói kétoldalú pályázat kapcsán újra felvettük a kapcsolatot. Bár az a pályázat végül nem nyert támogatást, azonban ez az újbóli kapcsolatfelvétel egy szorosabb szakmai együttműködés kezdetét jelentette, amit több közös publikációnk is bizonyít. Ez a történet is kiválóan mutatja, mennyire fontos egy kutató életében már PhD-s korban a külföldi tanulmányutakon való részvétel, ahol a vele egykorú kollégákkal ismerkedhet meg. Az így kialakuló barátságok sokszor egy életen át megmaradnak, és később kölcsönösen segítve egymást tudnak a felek karriert építeni. Úgy gondolom, hogy nemzetközi pályázatokban és együttműködésekben lehet igazán hatékonyan dolgozni, nívós eredményeket elérni, a kutatási infrastruktúrát és ismereteket megosztva együtt fejlődni.

Milyen volt az Eötvös Ösztöndíj pályázati folyamata?

Az Eötvös Ösztöndíj pályázati folyamata egyszerű, „felhasználóbarát”. A pályázat során részletesen ki kellett dolgozni a kutatási tervet, bemutatva annak tudományos jelentőségét és várható eredményeit. A pályázat sikerét nagyban segítette, hogy egy konkrét, jól körülhatárolt kutatási tervvel jelentkeztem, amelynek megvalósításához ideális partner volt a marokkói egyetem. A pályázati folyamat során nagy hangsúlyt fektettem annak bemutatására, hogy a tervezett kutatás nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem gyakorlati haszonnal is jár az élelmiszerellátás biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából.

Hogyan segítette/támogatta az ösztöndíj a kutatásodat?  

Az Eötvös Ösztöndíj rendkívül fontos támogatást jelentett a kutatásomhoz. Lehetővé tette, hogy a Mohammed V Egyetem kiváló infrastruktúráját használhassam. A mintagyűjtéstől kezdve – ami önmagában is egy komoly logisztikai feladat volt a különböző marokkói régiókban – egészen a laboratóriumi munkáig minden fázist helyben tudtunk megvalósítani. Az ösztöndíj nélkül nem lett volna lehetőségem ilyen átfogó vizsgálatot végezni.

Milyen hatással volt a külföldi kutatás a szakmai fejlődésedre?

A külföldi kutatás szakmai fejlődésem szempontjából meghatározó volt. Afrika egyik legjobb kutatási infrastruktúrájával rendelkező intézményében dolgozhattam, ahol testközelből láthattam, hogyan fejlődik a biotechnológia és génmegőrzés területe a kontinensen. Különösen inspiráló volt együtt dolgozni a helyi fiatal kutatókkal, akiktől rengeteget tanultam a helyi fajták sajátosságairól és a helyi állattartási gyakorlatokról. A kutatás során több mint négyszáz olyan gént azonosítottunk, amelyek szerepet játszanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, és ezek az eredmények már most két D1-es publikáció alapját képezik. Ez a nemzetközi együttműködés ráadásul folytatódik a pályázat lezárása után is.

Volt-e részed az ösztöndíjas időszak alatt valamilyen különleges élményben vagy sikerben?

Az ösztöndíjas időszak alatt talán az országban történt utazások, a mintagyűjtési időszak volt a legkülönlegesebb, amikor helyi családokat, telepeket látogattam meg. Ez nemcsak szakmai szempontból volt értékes, de betekintést nyerhettem a helyiek életébe, kultúrájába is, amit más körülmények között csak piacokon tapasztalhat meg az ember. Sikerként éltem meg, hogy a vizsgált hat marokkói juhfajta genomjában olyan területeket, géneket azonosítottunk, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a sivatagi környezethez való alkalmazkodásban. Ez az eredmény nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem gyakorlati jelentősége is van az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából. És természetesen nagy öröm volt számomra, hogy a közös munka olyan gyümölcsöző volt, hogy a fogadó professzorral megállapodtunk a további együttműködésekben, közös pályázatokban.

Fel tudod-e használni az ösztöndíjas tapasztalataidat a jövőbeli terveid megvalósításához?  

Az ösztöndíjas időszak tapasztalatai rendkívül értékesek a jövőbeli terveim szempontjából. A kutatási eredményeink olyan alapot teremtettek, amelyre további vizsgálatok építhetők.

Hogyan befolyásolta a program a karrieredet és a kapcsolatépítési lehetőségeidet?  

Ahogy már említettem, bár a fogadó professzorral való kapcsolatom még PhD-hallgató korunkból származik, az ösztöndíjas időszak lehetővé tette, hogy ezt a baráti és szakmai kapcsolatot egy magasabb szintre emeljük. Illetve lehetőségem volt az egyetem más kutatóival és tehetséges fiatal kollégákkal is megismerkedni. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatás, a kutatási infrastruktúra és ismeretek megosztása olyan eredményeket hozott, amelyek nemcsak tudományos szempontból jelentősek, hanem gyakorlati haszonnal is járnak az élelmiszerellátás biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén.

Mit tanácsolsz azoknak, akik gondolkodnak azon, hogy jelentkezzenek az Eötvös Ösztöndíjra?  

Mindenképpen azt tanácsolom a kollégáknak, hogy jelentkezzenek, különösen mivel napjainkban sajnos elég pályázathiányos időszakot élünk. Éppen ezért külön sajnálatos, hogy a program 45 évben maximalizálja a korhatárt, hiszen egy kutató szakmai fejlődése, kapcsolatépítési és kutatási igénye nem áll meg ennél a kornál – valójában egész életünkben szükségünk lenne ilyen lehetőségekre. De épp emiatt is különösen fontos, hogy aki még beleesik a korhatárba, az használja ki ezt a kiváló lehetőséget! A siker kulcsa a jól átgondolt, konkrét kutatási terv és egy olyan fogadóintézmény kiválasztása, ahol valóban megvannak a feltételek a tervek megvalósításához.

Szerinted mi a program legnagyobb értéke?  

A program legnagyobb értéke véleményem szerint az, hogy valódi, mélyreható nemzetközi együttműködéseket tesz lehetővé. Nem csak rövid látogatásról vagy konferencia-részvételről van szó, hanem olyan időtartamról, ami alatt érdemi kutatómunkát lehet végezni. Emellett a program értéke a kapcsolatépítésben is megmutatkozik – az ösztöndíjas időszak alatt kialakított szakmai kapcsolatok hosszú távú együttműködések alapját képezhetik. Az Eötvös Ösztöndíj tehát nemcsak a konkrét kutatási projekt megvalósítását támogatja, hanem hosszú távú szakmai kapcsolatok és együttműködések kialakulását is elősegíti, ami a tudomány nemzetközi jellegét tekintve felbecsülhetetlen érték.

Fotók: Dr. Kusza Szilvia

Lépj szintet a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjjal!

 

Utolsó módosítás: 2025.01.21.