Egy nemzetközi együttműködés esetén az első lépés egy olyan közös téma meghatározása, ami kreatív és motiváló mind a pedagógusok, mind a tanulók számára. 

Mikor jó egy oktatási vagy képzési projekt témája? Ha a résztvevők életkorához, érdeklődési területéhez közelálló, önálló gondolkodásra és aktív részvételre serkent, színesíti a napi rutinfeladatokat, vagy épp eltér azoktól, de beépíthető az intézmény életébe és inspirál.

Érdemes egy közös ötletbörze erejéig a kollégákkal és a gyerekekkel együtt gondolkodni azon, mi az, ami a többség szívéhez közel áll.

A nemzetközi együttműködés, a sokszínű csapat már önmagában is óriási élmény, de még élvezetesebb, és szakmai szempontból is hatékonyabb lehet a közös munka, ha a résztvevők használják a kreativitásukat és mernek új dolgokba belevágni.

Fontos, hogy a témaválasztás összhangban legyen az iskola profiljával és a pályázati program célkitűzéseivel, prioritásaival. 

„Az a tapasztalatunk, hogy ha egy konkrét témával hozakodunk elő, és azt elég részletesen kidolgozzuk, akkor a külföldi partnerek is nagyobb érdeklődést mutatnak, és konkrét javaslatokkal gazdagítják a tervet. Az is fontos, hogy a projekttermék hasznos gyakorlati célokat szolgáljon. A témákat a diákokkal is megvitatjuk, mindig kikérjük a véleményüket, és bevonjuk őket az előkészítésbe. Ha egy téma megmozgatja a tanulók kreativitását és kihívást jelent számukra, akkor az sikeres lesz.” 

Ha a pályázni kívánó iskola vagy szervezet még nem rendelkezik bejáratott külföldi kapcsolatokkal, több helyen is körülnézhet lehetséges partnerek után.

A Tempus Közalapítvány partnerkereső adatbázisában  böngészni és projektötletet feltölteni is lehet. Ezen kívül több hasznos linket is ajánlunk a kapcsolatfelvételhez.

Az eTwinning platformon is találhat bárki hasonló érdeklődésű nemzetközi partnereket, sőt online formában ki is lehet próbálni az együttműködést.

Jó alkalmat kínálnak a szakmai kapcsolatok kiépítésére a partnerkereső szemináriumok, melyeknek az a célja, hogy nemzetközi kapcsolatokkal nem rendelkező intézmények képviselői találkozzanak egymással.

Ezeket a rendezvényeket általában az Erasmus+ nemzeti irodák szervezik meghatározott témában, így növelve az esélyét annak, hogy hogy hasonló témák iránt érdeklődők találhassanak egymásra egy projekt erejéig (vagy akár tovább is).

A tanárok, oktatók, munkatársak, de akár a diákok és szüleik személyes kapcsolatainak mozgósítása is eredményre vezethet.

A külföldi tanulmányúton, képzésen, intézménylátogatáson járó kollégáknak érdemes nyitott szemmel járniuk, és kapcsolatépítésre is felhasználni az alkalmat.

Arra is számos példa van, hogy az adott település testvérvárosi kapcsolatainak köszönhetően bontakozik ki egy új együttműködés.

Fontos hangsúlyozni, hogy a partnerkeresést időben, akár 6-8 hónappal a pályázati határidő előtt érdemes elkezdeni, hogy legyen idő egymás alaposabb megismerésére, illetve a közös ötlet kidolgozására, a pályázat kényelmes összeállítására.

A jó pályázat szövegezése konkrét, tömör, de minden lényeges információt tartalmaz. Nem terjengős, az adott pontban feltett kérdésre válaszol, nem ismétli a már leírtakat. A pályázó vegye figyelembe a terjedelmi korlátokat, és mellékleteket csak szükség esetén (pl. ha ez kifejezetten megjelenik a feltételek között) csatoljon a pályázathoz.

A pályázat egésze koherens, minden elemében egymásra épül, tisztán kirajzolódik a célok – tevékenységek – eredmények – fenntarthatóság íve.

Ehhez alapvető a projekt részletekbe menő megtervezése és a tervek operatív teendőkké formálása. Az eredmények azonosításához előre dolgozzanak ki mérési-értékelési mutatókat, és ezek fényében fogalmazzák meg a projekt várható eredményeit a részt vevő intézmények és az egyének szintjén is. Erre építve lehet megtervezni a projekt hasznosításának tervét, mely magába foglalja egyrészt a várható eredmények és tapasztalatok beépítését az intézmény (és környezete) szakmai, pedagógiai munkájába, másrészt e tevékenységek fenntarthatóságát segítő intézkedéseket.

Külföldi gyakorlat, illetve tanulmányút esetében a munkatervben érdemes bemutatni ezek részletes programját.

A munkaterv kidolgozása a partnerek közös feladata, a küldő és a fogadó intézmény oldaláról felmerülő igényeket és a meglévő lehetőségeket előre egyeztetni kell. A munkaterv ideális esetben egyénre szabott, és konkrét tevékenységeket tartalmaz.

Külföldi gyakorlat, illetve tanulmányút esetében a szándéknyilatkozat a munkatervben foglaltak, valamint a partnerek elkötelezettségének alátámasztására szolgál. 

Az a jó, ha minél konkrétabb vállalásokkal kapcsolódik a projekthez tervéhez – sablonos, a részleteket mellőző szándéklevelek csatolása nem szerencsés.

A projektmenedzsment terv tartalmaz minden elemet a tervezéstől a megvalósításig, a folyamatos értékeléstől az eredmények hasznosításáig.

A terv a megvalósítani kívánt tevékenységek időbeli ütemezése mellett tartalmazza az egyes feladatok felelőseit is.
Projektmenedzsmentről cikkeink itt ››

Lényeges az egyes feladatok ésszerű elosztása egymás között és a folyamatos kapcsolattartás.

Nem ritkák a napi szinten végzett egyeztetések az eredményes munkakapcsolat érdekében. Az az igazi, ha a tanári karból többen is (vagy akár mindenki) részt vesz a megvalósításban, nyelvtanárok és szaktanárok közösen. Érdemes a diákokat is bevonni, aktivizálni, felelősséggel felruházni. Az egy hajóban evezés élménye az összetartást is erősíti.

„Mivel a projekttémák szorosan kapcsolódnak az iskola profiljához, ezért elég könnyű a feladatainkat és az eredményeinket beépíteni az iskolánk életébe és a tantervbe. Angol órákon anyagokat gyűjtünk, riportokat és kérdőíveket állítunk össze. Gasztronómia órákon a diákok recepteket készítenek. Marketing órákon megtervezik a kiállításokat, meghívókat terveznek. Informatika órákon prezentációkat, kisfilmeket készítenek, multimédiás trükköket sajátítanak el."

Ha rendszeresen vezetünk projektnaplót – amelynek vezetésére egy tanár-diák páros a legalkalmasabb – akkor az időközi és a záró beszámoló elkészítése nagyon egyszerű munka lesz.

Az elektronikus projektnapló tartalmazza az elvégzett feladatokat és tevékenységeket, az elért eredményeket, a költségeket, az esetleges nehézségeket és felmerülő problémákat, valamint az értékelési módszereket.

Egy projekt eredménye nagyon sokféle lehet, akár kézzelfogható (pl. egy honlap, egy kiadvány, egy kiállítás, egy színdarab, fotók, tananyagok, de akár kerti virágok ültetése is az iskolaudvaron), akár nehezebben megfogható, mint pl. a tapasztalatszerzés, az új ötletek, a nyitottság, az empátia, a nyelvtudás és az IKT kompetenciák fejlődése, az önbizalom növekedése, a nemzetközi barátságok kialakulása vagy a szemléletváltozás.

A megkérdezett projektgazdák többsége úgy nyilatkozott, hogy jelenleg is használja a projekt során létrehozott terméket, amit beépítettek az iskolai tanórák (nyelvóra vagy szakóra) anyagába. Sokan mutatják be a termékeket az iskolában dekorációként, motivációként, de arra is van példa, hogy egy másik intézményben teszik közzé az eredmények terjesztése érdekében. Többen nem elsősorban a terméket használják, hanem a projekt során szerzett készségeket és ötleteket használják fel és viszik tovább a tanórákon.