A nemzetköziesedés többé-kevésbé spontán folyamatként az élet majd minden vonatkozásában érzékelhető. Eredetileg a gazdaság területéről indult, de mára - szektoronként eltérő mértékben - elérte az oktatás és képzés világát is. A nemzetköziesedés leegyszerűsítve az országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszer bővülésére utal, ezeknek a folyamatoknak a tudatos irányítására való törekvést pedig a nemzetköziesítés fogalma ragadja meg.
A nemzetköziesítés nem önmagáért való cél, hanem eszköz: az oktatás és képzés minőségének javítását szolgálja. Fő feladata tehát nem a külföldi munkavállalás elősegítése, hanem a magyar oktatás és képzés versenyképességének erősítése. Olyan szakemberek képzése, akik hazai munkahelyen is nemzetközi kontextusban is kimagasló színvonalon tudnak dolgozni.
A nemzetköziesítés nem azonosítható automatikusan a nemzetközi vonatkozású tevékenységek halmazával. Inkább olyan megközelítést jelent, amelyben a nemzetköziség nem csupán egyik dimenziója az intézmény életének, hanem egyfajta rendezőelvvé válik, s mint ilyen, működésének bármely vonatkozásában tetten érhető valamilyen formában. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a nemzetköziségnek az intézményi identitás részévé kell válnia, s ennek alapját egy olyan közös intézményi minimum jelenti, melyet minden érintett ismer és elfogad. Ehhez természetesen tudatos építkezésre van szükség, melyhez a stratégiai tervezés kínál megbízható kereteket.
Az oktatási és képzési intézmények előtt álló legtöbb kihívás - főleg Európában - országhatároktól függetlenül közös, ezért a nemzetköziesítés az intézmény fejlesztését, a képzés színvonalának emelését sokféleképpen szolgálhatja. A határokon túli mobilitás ennek az összetett folyamatnak csupán egyetlen szelete, hiszen a külföldi mobilitásban az intézmények tanulóinak, hallgatóinak és munkatársainak általában amúgy is csak kisebb hányada vesz részt közvetlenül. A nemzetköziesítés az intézményben zajlik, s ugyanúgy érint szervezeti, intézményvezetési, tanulásszervezési kérdéseket, mint a képzési programok, tananyagok, innovatív pedagógiai módszerek fejlesztését vagy intézmények lehetséges partnereivel való együttműködések újszerű formáit, de akár a különböző rangsorokon való minél magasabb pozíció kivívását.
A nemzetköziesítés folyamat ezért különböző szinteken valósulhat meg. Ha intézményük még az út elején tart, kezdetnek elegendő, ha összesítik a nemzetközi tevékenységeiket, s egy új szemlélet alapján, strukturáltan, az intézmény fejlesztési igényeivel összhangban kezdenek el gondolkodni róluk. Annak érdekében, hogy a nemzetközisítésben rejlő lehetőségeket minél szélesebb körben ki tudják aknázni, mindenképpen szabályozni kell az ehhez kapcsolódó célokat, folyamatokat és eljárásokat az intézményi dokumentumokban. Ideális esetben a nemzetköziesítés az intézményi stratégia egyik kulcseleme, amely biztosítja, hogy a nemzetközi tevékenységek révén elért eredmények egymásra épüljenek, s az intézményi hatások hosszútávon is fenntarthatóak legyenek.
Az oktatás és képzés nemzetköziesítése a Tempus Közalapítvány által kezelt összes hazai, európai uniós vagy regionális program középpontjában áll. Valamennyi szektorokban (felsőoktatás, köznevelés, szakképzés és felnőtt tanulás) megjelenik a nemzetköziesítés: középpontjában a hazai és külföldi intézmények közötti nemzetközi együttműködések számának és minőségének emelése, az egyének nemzetközi tapasztalatszerzésének ösztönzése, valamint a képesítések nemzetközi összehasonlíthatósága és elismertetése áll.
Nemzetköziesítés a felsőoktatásban >>
Nemzetköziesítés a köznevelésben és a szakképzésben >>
Utolsó módosítás: 2018.08.29.
TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY 1077 BUDAPEST, KÉTHLY ANNA TÉR 1. • TELEFON: (+36 1) 237-1300 • INFÓVONAL: (+36 1) 237-1320
E-MAIL: INFO{KUKAC}TPF.HU